Levendula piknik

Ha van a naptáramban egyetlen egy fix program, az köré valahogy azonnal egész rendezvényt tudok kanyarítani, természetesen precízen végiggondolt menüvel. Anélkül azonban képes vagyok az egész családot örök unalomra kárhoztatni. Ha anya nem vágyik el itthonról, kár sokat macerálni. Így történt, hogy mindenki boldog, hogy én ideológiai okot is adtam a kirándulásnak, sétának, és igazi családbarát délutánokat generálok egy laza kesztölci levendula vásárlásból.

Múlt héten olvastam, hogy a Pilisi Levendulás 90 Ft-ért ad egy tő levendulát. Átvétel csak a mai napon lehetséges, adott időpontban. Ez a nekem való lehetőség. A szerda délután speciel még teljesen szabad volt. A távolság épp ideális, útba esik a gyerekek kedvenc kőbányája is. Tökéletes helyszín a család minden tagja számára egy ebéd helyetti piknikre.

Míg Hanka oviban volt, a fiúkkal ez előkészületekkel voltunk elfoglalva. Olivér meg Tivadar a szerszámokat leltározta, én pedig az ételekkel foglalatoskodtam. A sajtostallért már együtt sütöttük ki, remek beszélgetés keretében, utána pedig az addig dolgozó apa is csatlakozott a kis csapathoz, hogy elmenjünk bevásárolni.

Mire a kiscsaj hazaért, ebéd, desszert, rágcsa, tallér, szerszámok szinte útra készen várták, hogy kocsiba pattanjon a család. Még egy teafőzést beiktattunk, és kigördültünk a nyélen.

Jelenlegi pocakommal a bánya első szintje volt belátható csak, de szerencsére ott van a kedvenc barlang is, amit a gyerekek azonnal birtokba vettek. Mi addig igazi sziesztát csaptunk Gergővel. Megettük a nyers kásánkat, ittunk egy kis teát, és beszélgettünk az életünk aktuális dolgairól. Lassan a gyerekek is elkezdtek szállingózni. Az éhség körénk gyűjtötte őket, és meglepő lelkesedéssel ették a grillezett brokkolit kölessel. A sajtostallér is hamar elfogyott, és már mentek is újra a sziklákra, hogy megtalálják a legcsillogóbb ásványokat.

Fél négy körül indultunk a megrendelt 20 tő levenduláért. A család átszellemülten hallgatta a kocsiban szóló Copy Con válogatást. A megdöbbentő adag levendula mellett egy repcemézet is begyűjtöttünk Tivadar legnagyobb örömére, és a programsorozat utolsó felvonása volt már csak hátra, a fagylalt, amit Johanna várt a legjobban. AMák cukrászdába érve persze senkit sem kellett noszogatni a választásban.

Azóta már itthon zajlik az élet újra, ropog a tűz a kád alatt, de a gyerekek altatása ma sem fog komoly kihívást jelenteni. Na de mi lesz a vacsora?!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.