Kívül Belül egészség

Híresen kaotikus otthonunk van. VOLT! Még pocakos voltam, amikor első nekifutásra hívtam Kívül Belül Boldogság Szandrát segítségül. Akkor az előteret varázsoltuk láthatóvá. Ha nem nézünk szembe a mostani, egészségügyi kihívással, elsikkadt volna, hogy fenekestül felforgassuk, majd rendbe tegyük a jurtát. De a volna nincs ott. Még nincs kész, de a csoda születőben.

Amióta az eszemet tudom küzdök a rendért. Szerintem életem első címkéje a rendetlen volt, és mindig is ágált ellene az énképekem. Most is vallom, nem rendetlen vagyok, hanem rendszeriányos. Eljött azonban az a pont, amikor bármi áron, rendszerre kell találnom. Azt is ideje elfogadom, hogy ha 34 évnyi próbálkozás során nem tudtam magam megteremteni, akkor ehhez segítségre van szükségem.

Akkora pofon kellett ehhez, ami konkrétan életveszélyes állapottal járt. No nem az enyémmel. Arra lehet, hogy fittyet hánytam volna. Gergőm azonban nagyon más helyzet az életemben. És nagyon különleges dolog kísérőnek lenni egy ilyen gyógyulási folyamatban. Gyakran küzdelem a tehetetlenséggel, van hogy tett nélküli jelenlét, és van, amikor öngyógyítás, környezet gyógyítás.

A tér, amiben élünk leképezi szervezetünket. Ez a kép nem először jelenik meg gondolataimban, de eddig nem sikerült megragadnom pontosan a mibenlétét. Most, hogy összeálltnak látok egy képet, amit most igaznak hiszek, nem is értem, eddig hogy nem volt ez evidens.

Hatalmas álmom, hogy egy konténert rendelünk, belerakunk mindent, ami a dómban, a fémházban, vagy az udvaron hever jobb sorsra várva.

Gergő ennek egy diszkrétebb módjába vágott bele nyár végén, és már az is hozott apróbb eredményeket, de jelentőset nem. Némi válogatással új helyre tette át, amit még talán hasznosnak talált. Ahogy néztem ezt az áttevős folyamatot a hatalmas pocakommal, jeges érzés futott át rajtam. A magyar szó olyan precíz, olyan érzékletes. Azt hiszem az áttét szó, és annak lehetősége ott érintette meg először a lelkem. Az udvar nagytakarításával megvárjuk a tavaszt, de a jurta nem várhat, és nem is várok.

Élénk fantáziámmal hihetetlen párhuzamok keletkeznek a szervezetben lezajló daganat képződések, és a világban lezajló folyamatok között. Például ahogy az otthonunkban egy gócpong ripsz-ropsz hatalmas káosszá növi ki magát, szinte észrevétlenül. Néha nem vesszük észre, hogy egyre nagyobb íveben, egyre keskenyebb úton tudjuk csak kikerülni. Csak nő, és szívja el az energiánkat. Ha más miatt nem, a szépség, tisztaság hiánya miatt. De a keresgélés és kerülgetés is komoly bosszúságot tud okozni, és eltereli a figyelmünket a számunkra valóban fontos dolgokról. A halogatás burka mégis megóvja hosszú, hosszú ideig. Aztán a félelem, a feladat nagyságától véglegesen blokkolja cselekvőképsségünket. Szemet akarunk hunyni felette, mintha ott sem lenne. Így nem veszi észre a szervezet a daganatot sem. Képes lenne meglátni, de az a munka, ami a megszüntetéséhez kell, komfortzónán kívül van. Nekem kívül kell gyógyulnom, és felszámolnom otthonunk daganatit, az utolsó sejtig. Mert a lappangó, utolsó fiók is bármikor aktivizálódhat, és átveszi az uralmat.

Nem könnyű ám ez a munka. Nekem rohadt nehéz. Életem rétegei, vadhajtásai mosolyogtak rám gúnyosan, ma harmadik alkalommal. Rengeteg tollat, füzetet, fonalat, kacatot raktunk megint ki az életünkből. Lélek és test próba. Nekem ez nem ment volna külső erő bevonása nélkül. Aki nem ítélkezik, aki nem mondja, hogy megmondta, de határozott, objektív, és új nézőpontba helyezi az én féltett “kincseimet”.

Most, hogy a jurta immunrendszere aktivizálódott, kijelölte a salakanyagot, már csak a megfelelő módon fel kell számolni azt. Megtesszük. Ennek kell történnie Gergő szervezetében, és történik is nap nap után. Kislányként, nagymamám udvarát sepregettem és azt játszottam, az a kert egy fog, egy jóságos óriás szájában, és én vagyok a felelős fogtündér, aki rendben tartja a rá bízott fogat. Most én vagyok a szervezet T sejtje, aki kegyetlenül tisztán tartja a szervezetet, a jurta testet.

Őrült lennék? Lehet. De a tehetetlen strssz ellen a cselekvés a leghatékonyabb ellenszer. Ez ráadásul élerminőséget javító aktivitás.

4 hozzászólás Új írása

  1. Linka szerint:

    élmény volt nálatok, így is, úgy is kellemes. A melegség a szmélyiségből fakad és ennyi áldás láttán, tapintható a pillanat, amit megosztottatok. Örülök a külső rendeteknek is, főleg, mert Ti örültök. Ölelés Linka

  2. Kupcsulik Ágnes szerint:

    Te író és tanító vagy. Köszönöm ezt az írást! Sokat kaptam Tőled most!

  3. KriS szerint:

    Lenyűgöző történet! 🙂

  4. KriS szerint:

    Lenyűgöző, tanulságos és felcsigázó történet! 🙂
    Le a kalappal az írónő előtt. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.