Az ételek és én

Az étkezéshez fűződő viszonyom mindig szoros volt. Élmények, érzelmek, kalandok kötődnek hozzá kisgyermek korom óta. Sütés-főzés Nagyival, paradicsom szedés Nagyapával, külföldi rokonoknál tett látogatások új ízei és az első saját konyhai alkotások vicces tanulságai kísértek utamon.

A tudatosság első lépéseit férjemmel, kapcsolatunk hajnalán tettük meg, mikor kiiktattuk a kólát és egyéb cukros italokat az életünkből. Akkor még a gyros és házi faitas gyakori elemek voltak az étrendünkben, és ez a súlyunkon is meglátszott. Nyitottságunkat talán bizonyítja, hogy eljegyzési ajándékba nagyszüleimtől egy kenyérsütő gépet kértünk, amit sokáig használtunk is, így a kenyér is lekerült a bevásárló listánkról.

Az első olyan lépés, amit mérföldkőnek tekintek már Olivér fiúnk megszületése (2008) után történt. Férjem, Gergő magas vérnyomásával egy családi “csak úgy” vérnyomás mérésen derült fény. Sokkoló volt a szám. Pár hét rendszeres mérés után már biztos volt, hogy ez egy rendszeres érték, ami kivizsgálásra szorul. Végig is jártuk a bicskei rendelő minden fontos állomását, ultrahangtól szemészetig. Koleszterinnel is voltak gondok de nem olyan kiugróak, mint a vérnyomással. Háziorvos élethosszig tartó gyógyszert javasolt. Ez egyáltalán nem csengett össze az értékrendünkkel, és más utakat kerestünk. Találtunk is.

Tóth Gábor és csapata ma is remek munkát végeznek az étkezés reformálásának területén, és mi is náluk kezdtük meg tanulmányainkat. Pár nap leforgása alatt vegánok lettünk. Mindent kitettünk a konyhából, ami állati eredetű alapanyagot tartalmazott. Utolsó forintjainkból vettünk egy malmot, amivel ezután a gabonát frissen őröltük, és ekkor már gép nélkül, dagasztva, kelesztve sült otthon a kenyér. Lubickoltam a kihívásban, a vegán konyha sokszínűségében. Olvadtak le rólunk a kilók, és helyreálltak a számok Gergő egészségügyi leletein is.

Ezt az étrendet egészen kislányunk egy éves koráig tartottuk, ami nagyjából 6 évet jelent. Két gyermeket hordtam ki és hoztam világra ezzel az étrenddel, és semminek a hiányát nem éreztük. A fordulópontot az hozta, amikor kiderült, hogy kislányunk és én is, gluténérzékenyek vagyunk. A kihívás szépsége itt is vonzott, de az anyai aggodalmam, és a gluténdiéta szigorú szabályai teljes pánikot generáltak bennem. Ekkor szivárgott vissza a tej és a hús az étrendünkbe, és tartotta magát egészen 2018 elejéig, amikor egy újabb egészségügyi kihívással kellett szembenéznünk.

Gergőnél melanómát diagnosztizáltak. Nyirokcsomó áttéttel. Míg forgott velünk a világ és zajlottak az események az étrendünk megváltoztatásával azonnal reagáltunk az eseményre. Az általam jól ismert, és sokat bizonyított nyers vegán étrend került újra az étlapra, és ezt is az adott helyzethez igazítva az alapanyagok kiválasztásakor. Gergő közérzete és hangulata is azonnal javult a váltással. Persze az akkor már előrehaladott folyamatokat nem lehetett orvosi segítség nélkül biztonságosan kezelni. A folyamat még most is zajlik.

Amikor ezeket a sorokat írom, túl vagyunk Gergő műtétjén, a varratok és egyéb műtéti emlékek még az életünk aktív részei, de abban már biztos vagyok, biztosak vagyunk, hogy az egészségünk kulcsa a kezünkben van.

A betegség, az emberek, akikkel ezalatt találkoztam, és a sokféle új hatás új folyamatot indítottak el bennem. Felelősnek érzem magam mára abban, hogy nem csak én tudjam amit magamba szívtam évek alatt az étkezés gyógyító hatásáról, hanem átadjam olyanoknak, akik szeretnék ennek a lehetőségnek a hatalmát saját életükben is kamatoztatni, de nem tudják merre induljanak az úton. Segítek. Várok mindenkit szeretettel, és sok színű palettával mind az étrendek, mind pedig a saját út megtalálásához ajánlott lehetőségek terén.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.